Aba legfontosabb tudnivalói, beleértve a hivatalos ügyintézés részleteit, elérhetőségeket, közösségi szolgáltatásokat és egyéb hasznos adatokat. Segítünk, hogy könnyen eligazodjon városunk mindennapjaiban!
Ismerje meg Aba város Önkormányzatának működését, képviselő-testületét és az itt zajló munkát! Itt találja a legfontosabb döntéseket, rendeleteket, valamint az önkormányzati ügyintézéshez kapcsolódó információkat.
Tájékozódjon Aba legfrissebb híreiről és közérdekű információiról! Itt megtalálod a helyi események, fejlesztések és közéleti történések legújabb részleteit.
Tekintse meg Aba város hivatalos rendeleteit és szabályozásait! Itt megtalálja a legfontosabb önkormányzati döntéseket, jogszabályokat és előírásokat, amelyek a város működését és a lakók életét befolyásolják.
Az elektronikus ügyintézés lehetőséget biztosít arra, hogy gyorsan és egyszerűen hozzáférjen a legfontosabb szolgáltatásokhoz, benyújthassa kérelmeit vagy önkormányzati ügyeket online.
Itt megtalálja az oktatási, egészségügyi, kulturális és egyéb fontos intézmények elérhetőségeit, valamint szolgáltatásaikat, hogy könnyedén eligazodjon a városban elérhető lehetőségek között.
Nagy örömmel köszöntöm Önt Aba város hivatalos honlapján! Városunk egy kis ékszerdoboz Fejér vármegye szívében, amely gazdag történelemmel, barátságos közösséggel és sokszínű kulturális életével várja az ide látogatókat. Honlapunk célja, hogy minden érdeklődő számára elérhetővé tegye a legfontosabb információkat városunkról, legyen szó helyi eseményekről, közösségi kezdeményezésekről vagy éppen hivatalos ügyintézésről. Bízom benne, hogy Aba honlapja segíti Önt abban, hogy még jobban megismerje városunkat Minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy városunk egy élhető, fejlődő, de hagyományait tiszteletben tartó hely maradjon.
Képliné Molnár Ildikó
Aba város polgármestere
Aba város a Közép-Dunántúl régióban, Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban, Székesfehérvártól 20 kilométerre dél-délkeletre, a Mezőföld északi részén, a Sárvíz völgyében fekszik. Közigazgatási területe 8805 hektár.
Autóval minden irányból jól megközelíthető. Aba rendelkezik vasútállomással is, amely a Székesfehérvár-Sárbogárd szárnyvonal egyik állomása. Aba közvetlen környezete a Sárvíz völgyének erdőkkel, tavakkal tarkított öko-folyosója.
a 63-as főúton lehet elérni Székesfehérvár és Sárbogárd irányából. Seregélyessel mezőgazdasági földút köti össze, Soponyával pedig egy önkormányzati tulajdonú mellékút.
a Volánbusz autóbuszai biztosítják.
Aba Város Fejér megyében, Székesfehérvártól déli irányban, 20 km-re található, 4396 lelket számláló (2024.január.1.), három településrészből (Aba, Belsőbáránd, Felsőszentiván-Bodakajtor) álló település.
A helyiség neve 1334-ben tűnik fel először Aba alakban, személynévből keletkezett, magyar névadással. Az alapjául szolgáló ősmagyar Aba személynév ótörök eredetű „atyát”, „őst” jelent. A községhez tartozó Bodakajtor, Belkajtor, Külsőkajtor nevével 1448-ban találkoztunk először Kaytorzalassa (Kajtorszállása) alakban. Ez az elsődleges névváltozat egy Kajtornak hívott kun személy szálláshelyére utal. Az 1428 óta adatolható Kajtor személynév a kun „guaj” (visszatér) ige származéka. Tulajdonképpeni értelme „visszatérő”.
Belsőbáránd, Külsőbáránd neve 1465-ben bukkan fel, Báránd alakban. Az 1212 óta adatolható Bárány személynév -d képzős származékából keletkezett. Az alapjául szolgáló személynév alakulhatott a magyar bárány főnévből, de lehet egy szláv vagy török személynév átvétele is.
(Vö. egyfelől a lengyel Baran személynév, másfelől az ótörök baran, „az, aki elment, eltávozott” jelszavakkal.) Nem valószínű, hogy a Báránd helységnév az itt folytatott juhtenyésztéssel kapcsolatos. Totemisztikus névadásra is aligha gondolhatunk.
A község területén feküdt az egykori Bögöd helység, melynek neve 1277-ben Bugud alakban jelenik meg. Puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév talán a személynévként is alkalmazott ótörök bögü („bölcs ember”) névszóval kapcsolható össze. Ez esetben etimológiailag rokonságban van a magyar bölcs és bü-büv szavak török előzményével.
Felsőszentiván neve először 1374-ben fordult elő, egyházi eredetű személynévként. Szent Mihály szigetét 1454-ben említik először. Petele puszta viszonylag későn, 1675-ben fordul elő először.
Az 1856. évi kormánylap szerint három puszta – Szentiván, Kajtor és Báránd – tartozott hozzá. Ugyanerről beszél 1863-ban Zách munkája is. Az ebből az időből ismert dűlő- és helynevek a következők:
Aba: Szent Mihály Szigete, Terézia, Bödönkút, Pákozdi-tó-i dűlő, Öreghegy dűlő, Hegyes halomi dűlő, Tüskés dűlő, Bögéti dűlő, Nagy Sziget, Vió-hegy dűlő, Borsziget, Csothalom (vagy Csonthalom), Bikapát és Kajtor dűlő.
Az okleveles emlékek Aba birtokot (possessio) 1334-ben említik először. Salamon fia János folytatott osztályos pert a vele egy őstől származott Lőrinc fia János ellen, Guth, Athya, és Aba nevű birtokért. Pál országbíró 1334. július 15-én Visegrádon kelt oklevelében határnapot tűzött ki Lőrinc fia Jánosnak a birtokjogot igazoló oklevelei bemutatására. Kétségtelen, hogy Aba nemesi lakói szoros kapcsolatban állottak a királlyal, hiszen a XIV-XV. században királyi, nádori parancsra gyakran szerepeltek királyi emberként vagy tanúként birtokbeiktatások, idézések, eltiltások alkalmával. Az első két abai, kinek nevét ismerjük: Abai Chut fia András és János. 1498-ban jelent meg az első Arany a forrásokban. Szapolyai István nádor 1498. december 17-én vizsgálatot rendelt el Abai Aran Ambrus ellen, aki – többedmagával – a fehérvári keresztesek Barch nevű birtokára tört. 1499. január 25-re Abai Aran Ambrust a nádor elé idézték. Az Arany családról még annyit tudunk, hogy 1525-ben bizonyíttatta Fejér megyével nemességét.
1543. után Aba is török megszállás alá került, bár a hódoltság nem volt teljes, a magyar földesurak végig megtartották birtokukat. A falu 1626-ban Komárom, 1647-től Veszprém megyéhez tartozott, nyilvánvalóan a hódoltsági viszonyokhoz igazodva.
1559-ben I. Ferdinánd gróf Cseszneky Mihály és Baranyai Balázs várpalotai fővitézeknek adományozta.
A tizenöt éves háború idején elpusztult, a 17. században települt be újra. 1707-ben az osztrák császári csapatok felgyújtották a falut, mert sok lakos harcolt Vak Bottyán mellett. A Rákóczi-szabadságharc alatt 170 ember halt meg pestisben.
A 18. század végétől már iskolája is volt. A lakosok aktívan részt vettek az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban. Az 1848–1849-es szabadságharc során az abai nemzetőr parancsnok, Szűcs Gedeon és 183 nemzetőre részt vett az ozorai ütközetben.
A 19. század végére a falu már vasútállomással, postával, csendőrőrssel és tűzoltó-egyesülettel is rendelkezett, lakosainak száma 1900-ra elérte a 3500-at. A két világháború között tovább fejlődött.
A település sokat szenvedett a második világháború alatt. 1945. március 21-én a szovjet csapatok elfoglalták. A hosszú és súlyos harcok következtében 165 lakóház lakhatatlanná vált, és mindkét templom épületében komoly károk keletkeztek. A háború után Aba újra fejlődésnek indult; az 1950-es években már mintegy 4300 lakosa volt.
2013. július 10-én a köztársasági elnök városi címet adományozott a településnek.
A település polgármesterei az évek során:
1990–1994: Kossa Lajos (SZDSZ-Fidesz)
1994–1998: Kossa Lajos (független)
1998–2002: Kossa Lajos (független)
2002–2006: Kossa Lajos (Polgármesterek Fejér Megyéért)
2006–2010: Kossa Lajos (Polgármesterek Fejér Megyéért)
2010–2014: Kossa Lajos (független)
2014–2016: Kossa Lajos (független)
2016–2019: Kossa Lajos (független)
2019–2024: Dr. Mikula Lajos (Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület)
2024– : Képliné Molnár Ildikó (Sárréte Sportegyesület)
Ismerje meg helyi kezdeményezéseinket, értékeinket, szervezeteinket és közösségi programjainkat. Itt mindenki megtalálhatja a helyét, legyen szó kultúráról, sportról vagy egyéb összefogásról.
A Díszpolgári cím erkölcsi elismerés, amellyel a település tiszteletét és háláját fejezi ki a kitüntetett személynek.
Tiszteletbeli Polgár címben az a személy részesülhet, aki munkájával jelentős mértékben elősegítette Aba és polgárai szellemi és gazdasági fejlődését, gyarapodását.
Az abai római katolikus Szentháromság plébániatemplomot 1756-ban a Szentháromság tiszteletére szentelték. Építészeti különlegessége, hogy háromszög alaprajzával és részletmegoldásaival (hármas elrendezésű ablakok, falképek) is a Szentháromságot jelképezi. Valószínűleg Paul Hatzinger linzi építész műve.
1948–1950-ben épült, 10 évvel azután szentelték fel, hogy a régi református templomot a német haderő a II. világháború végén felrobbantotta. A templomkertben két síremlék (Gál Lajosé és Szűcs Gedeoné ) található.
Janzer Frigyes alkotása, 2006-ban emelték.
Farkas Béla alkotása, 1925-ben avatták fel.
Janzer Frigyes alkotása, 1992-ben emelték.
Fedezze fel Aba városát képeken keresztül! Nézze meg galériánkat, amely bemutatja városunk természeti szépségeit, közösségi eseményeit és épített örökségét. Pillantson be a mindennapjainkba és ünnepeinkbe!
Aba büszke testvértelepülési kapcsolataira, amelyek erősítik nemzetközi barátságainkat és együttműködéseinket. Ismerje meg testvérvárosainkat, közös projektjeinket és a kulturális csereprogramokat, amelyek közelebb hozzák egymáshoz közösségeinket!
Csatlakozzon Aba élénk és összetartó közösségéhez! Ismerje meg helyi kezdeményezéseinket, szervezeteinket és közösségi programjainkat. Itt mindenki megtalálhatja a helyét, legyen szó kultúráról, sportról vagy egyéb civil kezdeményezésről.
Aba civil életének sokszínűsége mindenki számára sok lehetőséget kínál! Ismerje meg a helyi Egyesületeket. Legyen szó kulturális, sport, szociális egyéb tevékenységről, itt minden érdeklődő megtalálhatja a számára fontos célt vagy befogadó közösséget.
