Aba Város

menü
06 22 430 002

ABA 2006-2010

2008-05-08 23:21
 

ABA 2006-2010

FELHÍVÁS

SZÉP, DE IGAZ SZAVAKKAL

TÍZ TÉTELBEN

•1.     Aba nagyközség polgárai a helyi önkormányzat felhívására egy évvel ezelőtt, 2005 őszén falugyűlésen úgy döntöttek, hogy a falu polgárai egymással és a falu vezetőivel társadalmi szerződést kötnek, hogy a következő hét-nyolc évben, 2013-ig közösen valósítják meg messzire néző stratégiai terveiket és fontosabb fejlesztési projektjeiket. A helyi önkormányzat és a civil társadalom az új szellemű összefogásra vállalkozott. Magasabb minőségű bizalom jött létre. Ezért a következő önkormányzati ciklusban nem más a kardinális feladat, mint a társadalmi szerződésbe foglalt célkitűzések minél maradéktalanabb valóra váltása. Higgyünk abban, hogy ez sikerül.

•2.     Mostanra mindenki számára világossá vált, hogy Magyarország a rendszerváltás utáni legnehezebb két-három (vagy akár több) év elé néz. Az országos bajok, s ezen gondok okozta félelmek minden településen két különböző reakciót válthatnak ki: visszahúzódást, hátrébb lépést, aggódást, vagy az energiák növelését, az együttműködések javítását, a szorongások feloldását. Ha eddig hittünk, higgyünk most is és a második alternatívát válasszuk. Aba nem adhatja fel, de nem is tehet úgy, mintha ideális körülmények között haladhatna tovább.

•3.     Abának azért van esélye, hogy az országos válságok-problémák között is az egyik nyertes lehessen, mert az elmúlt négy évben - sok-sok más település erőfeszítéseit meghaladva - átfogó programot dolgozott ki és közben a távlatos, ám mégis konkrét fejlődést egyrészt előkészítette, másrészt már részben megvalósította. A kibővült, átépült, megszépült önkormányzati hivatalt tekintsük a fejlődés, sőt a várossá válás szimbolikus példájának. Ha az eddigi fejlesztések (a csatornaépítéstől az okmányirodáig) sikerültek, nem gondolhatjuk azt, hogy a folytatás elmarad.

•4.     Aba például természeti-turisztikai értékekben gazdag terület, kihasználtsága viszont adottságainál jóval gyengébb, miközben a tájrehabilitáció érdekében sok a teendő. A megyei és regionális idegenforgalmi mozgásokat figyelembe véve a térség főként a Székesfehérvárra érkező turisták célprogramokra érkező csoportjaira számíthat. A hagyományos üdülést és pihenést napjainkra felváltotta az „élményturizmus". Ennek a tendenciának következménye a falusi turizmus kibővülő kínálatú terjedése. Aba és környéke a következő kategóriákban lehet versenyképes: a kulturális turizmus, a gyógyturizmus, vagy a gasztronómiai érdekességekre építő turizmus tekintetében, nő az érdeklődés a sporttevékenységgel és kulturális rendezvényekkel összekötött néhány napos programok iránt és külön kategóriát képvisel az ismereteket bővítő, tudást fejlesztő turizmus. Erre a felismerésre épült az abai Dél Kapuja program. A jövő elérése tehát nem illúzió. Ennek azonban nem csak külső feltételei vannak, hanem belső akarati-szellemi tényezői is. A civil összefogás minősége.    

•5.     Aba nagyközséget korábban távolról nézve akár minősíthették volna úgy, hogy ezen a településen feltehetően egyaránt jelen van a részlegesen hátrányos helyzet és ezzel együtt a hátráltató-lemondó mentalitás. Ha jobban belegondolunk, az elmúlt két évtizedben azt feltételezhették volna, hogy Aba a gyenge hátrányos helyzet és a gyengén hátrányos mentalitás jellemző típusa lesz. És nem ez történt! Aba ugyan is jelenleg és közelről nézve meglehetősen más képet mutat, mert a várakozáshoz képest erős pozitív mentalitás és egyre kedvezőbb helyzet jellemzi, holott például a faluszerkezet problémája, a központnélküliség egyelőre csak lassan változhat. Noha látszanak már Aba város tervezett központjának körvonalai.

Aba földrajzi helyzete az elmúlt tíz évben ígéretessé vált, mert nincs túl közel a megyeszékelyhez, és nincs túl távol Székesfehérvártól, ami jelenleg - noha ellentmondásosan - prosperáló globális alközponttá válik. Ha ez a nagyváros legalább részben jó helyzetben marad, akkor ez egyrészt a zöldövezeti Aba számára egy természetközpontú lakóparki szerepet kínál, másrészt a repülőtér és a hozzákapcsolódó ipari-technologiai park létrejötte Abát integrálhatja a tudásalapú gazdaságba. A globális folyamatok néhány elemének helyi adaptálása mellett - köszönhetően az önkormányzati testület, a helyi értelmiség jónéhány tagja, valamint kitüntetetten a polgármester kreatív mentalitásának - létrejönnek vagy körvonalazódnak az abai jövő lokális egyediségei. Ezek azok a fejlesztési eredmények és elképzelések, amelyek Abát más sikeres településsel összehasonlítva is sajátos egyéni arculattal látják el.

            Ilyen például a regionális szerepet is betöltő művészeti iskola, az iskolafejlesztés, a turizmus park terv, az új típusú jóléti rendszer, a helyi társadalmi szerződés, a kistérségi szerepet ellátó teleház és információs központ, a vállalkozói ház, a tervezett kézműves park, az agrárklaszter, a helyi civilegyetem és felnőttoktatási központ, az intelligens családi házak csoportja, a helyi Internet és televíziós szolgáltatás és sok minden más. Aba tehát szervesen fejlődési pályán halad az intelligens várossá válási úton.

            Aba így békés, de kitartóan újat akaró dunántúli nagyközségként rövidesen kisváros lehet, pedig egyike volt Fejér megye déli részének halmozottan hátrányos falvai közül. Ma senki nem nagyon ismerné nevét a megyén túl, ha az elmúlt években nem tűnt volna ki stratégiai szándékaival és kreatív magatartásával. Aba 2004-től már az önállóvá vált Sárvíz kistérség központja és 2007-2008-ban pedig legyen város!  

•6.     Ha valaki tüzetesen végigolvassa az abai elkészült stratégiákat, könnyen arra a megállapításra juthat, hogy ezek a stratégiák magas szinten megfelelnek a most érvényes tervezési módszertannak. A kilencvenes évek közepétől Aba önkormányzata kulcsszerepet vállalt a stratégiai tervezés elindításában. Az abai stratégiák egyik nagy előnye, hogy tudatosan és sokoldalúan tervezte meg a jövőképet és a jövőképből fakadó hosszú és rövid távú stratégiákat. A tervezésbe rögtön bevonták a helyi polgárok folyton bővülő köreit, és ezt a partneri viszonyt intézményesítették, majd elsőként Abán megkötötték a helyi társadalmi szerződést; ez egyben előkészíti a döntéshozatal új módszertanát, s támogatja a részvételi demokrácia modelljét.

•7.     Tartalmilag az abai modell lényege, hogy egyszerre múlt és jövőközpontú programot dolgozott ki, avagy hagyomány- és tudástársadalom központú stratégiát választott; méghozzá úgy, hogy a különböző fejlesztési irányokat (gazdaság és ökológia, információs társadalom és kultúra, városi-kistérségi jóléti rendszer, stb.) ötvözte és összekötötte. Ez a felkészültség és tudatosság hitelesíti Aba várossá válását és ez a garanciája a 2010-ig tartó időszakban várható fejlődésnek.

•8.     Aba civilszervezetei aktívan jelen vannak a község és a térség életében. A rendszerváltást követően a már korábban is működő egyesületek mellett a civilszervezetek sokasága alakult. Az Aba által választott új demokrácia modell pedig az eddiginél is jobban felértékelődött. Aba regionális és országos figyelmet, sőt érdeklődést akkor váltott ki, amikor 2004 nyarán megkezdődött a részvételi demokrácia fejlesztésének kísérlete, amit a helyiek röviden demokrácia-kísérletnek vagy társadalmi szerződés programnak neveznek. Ennek az elképzelésnek van, vagy inkább lesz egy harmadik eleme, az e-demokrácia és az e-közigazgatás fejlesztése. Az önkormányzatiságot megújító Abai Magisztrátus most jön létre, ám jelentősége már országhatárokon túl is ismertté vált. A következő ciklusban az Abai Magisztrátus a fejlődés hajtóereje, egyszerre kontrollja és támogatója lesz.

•9.     Aba eddig is, ezután is mindent megtesz a versenyképes közigazgatásért: az emberekért, s nem pedig önmagáért dolgozik; az indokoltnál nem nagyobb, ám a polgárok igényeihez és elvárásaihoz jobban igazodik; hatékonyan működik, és ugyanakkor ügyfélbarát; kevesebb bürokráciával jobb szolgáltatásokat nyújt; kifejezetten és tudatosan esélyteremtő; elkötelezett a közösség(ek) szolgálata mellett; stabil, ugyanakkor képes dinamikusan megújulni, gyorsan, rugalmasan reagálni a változásokra; folyamatosan létrehozza a sokoldalú, magas színvonalú szolgáltatási központjait; kész és alkalmas a szakmai együttműködésre a közigazgatás és a gazdasági és civil szféra szereplőivel; végül magas szinten bevezeti majd az e-közigazgatást. Továbbra is legyen a Sárvíz kistérség szellemi és fejlesztési központja.

•10.          Aba legyen az, amit eddig is akartunk. Aba egyszerre a múlt, a jelen és a jövő lehetséges városa. Abának van múltja, mert a múltat fontosnak tartja, és a hagyományokra akar építkezni. Abának van jelene, mert tudja, hogy mit akar, és már kéznyújtásnyira van attól, hogy nagyközség helyett igazi kisváros legyen. Abának van jövője, mert van végre egy olyan település, amely világos és messzire mutató jövőképpel rendelkezik. Abának a jelenben az egyik legnagyobb gondja az volt, hogy önmagát hogyan szervezze meg jobban, és polgárainak többségét hogyan emelje fel a részvételi szabadság állapotába. Ezért döntött úgy Aba nagyközség önkormányzata, és a részvételt már igénylő lakossága, mint jeleztük, hogy az előbbi helyzeten megpróbál változtatni, és a település minden polgárának felkínálta az aktív szerepet egy társadalmi szerződés keretében. Abának így kitűnő önkormányzati testülete és felkészült, dinamikus vezetése volt. És legyen újabb négy évre is!

Megerősítjük! Legyen Aba tehát Magyarország egyik legszeretetreméltóbb és polgáraihoz leginkább jóságos, hagyományokra építő, a kultúrát továbbvivő, Európa figyelmére is méltó, intelligens-bölcs kisváros.

Kérjük az abai választó polgárokat, hogy erre a programra és ennek a programnak a képviselőire szavazzak az önkormányzati választáson! 


ABA 2006-2010


Kapcsolódó dokumentumok: