A szavazás szünetel




Fórum
Magiszterként mit tehetünk a községünkért?


Hozzászólások
Létrehozás dátuma
admin   2010.05.09 11:38
Tisztelt Fórumozók!

Az abai képviselő – testület döntése alapján csak az tud a fórumba bejelentkezni, aki elküldi elérhetőségeit az info@aba.hu e-mail címre és az adminisztrátor ezt jóváhagyta.
Akik korábban már megadták a nevüket és elérhetőségüket, azok szintén az info@aba.hu címen tudják kérni a belépés engedélyezését. Ők a korábbi felhasználónevükkel és jelszavukkal jelentkezhetnek be a fórumba.

Köszönjük a megértést.

Adminisztrátor
www.aba.hu
info@aba.hu
Új abai Gábor   2010.04.26 18:42
Szerinted??
Bár ahogy elnézem a fórum aktivitását megfontolandó!

Előzmény
blackmouse2   2010.04.25 14:50
Elbujdosol?!
Új abai Gábor   2010.04.20 22:08
Ha ennek az oldalnak a címe tényleg felmerül valakiben kérdésként,akkor van 1-2 ötletem!!!!!!!
Üdv: Gábor
rajkojoe   2010.01.21 00:03
???? most akkor lehet vagy nem lehet, törjünk már pálcát!!
Vagy vannak az egyenlőek meg a még egyenlőbbek??

Előzmény
rajkojoe   2010.01.10 08:03
A magisztrátus ösi alapjai

MAGYAR MÚLTBAN – MAGYAR JÖVŐ

Amit tudni illik a TIZEDESI rendszerről.


Szomszédsági közösségek, tizedesi rendszer, a legalulról fölépülő területi önellátás és önigazgatás.

A tizedesi intézmény a népi közigazgatás, a területi önigazgatás elemi egységének igen ősi intézménye, amelyet az állampolgárok szomszédsági alapon történő szerveződése révén - a jelenleg közigazgatási rendszertől függetlenül is – meg lehet (meg kell!) valósítani

A tizedesi intézmény a társadalmi viszonyait strukturálni kezdő ember belső természetéből fakadó, szinte ösztönös formáció. A vérségi kötelékek lazulása idején keletkezhetett, tehát annak sok mozzanatát magába foglalhatta. ...

A társadalom szervezésének egyik legelterjedtebb módja, a tízes és százas egységekbe való beosztás Árpád-kori társadalmunkat is jellemezte.

A magyarokhoz két oldalról jutott el, egyrészt Közel-Kelet, NyugatÁzsia vonalán az őshazában, másrészt a római-latin kultúra közvetítésével az új hazában ... Kétségtelen, hogy a Géza és I. István által végzett államés társadalomszervező munka során megjelenő tizedek, századok esetében nem területi egységekről, hanem az azonos szolgáltatásra kötelezett köznépek tizedekbe, századokba szervezéséről van szó.

A székelyföldi falvak tizedekre oszló települési rendszere azonban arra mutat, hogy már az Árpád-korban megjelent a tizedes szervezés térbelileg elkülönült formája is. „Hogy mi történt intézményünkkel az Árpád-kor nagy társadalmi átalakulásaiban, azt csak sejteni lehet. Annyi bizonyos, hogy városainkban területileg megragadható, strukturált társadalomszervezési gyakorlatként jelenik meg. ... középkori városainkban a társadalom szervezése kettős síkú, egyrészt a hivatás, a mesterség vonalán (céhek), másrészt pedig topográfiai elv (lakhely) alapján történt (tizedek, utcák, városnegyedek).

Miben állt a tizedes tevékenysége, tiszte? Ahány város, annyi megoldás a részletekben.

A tizedes számon tartja a területén élőket. Vigyáz az idegenekre s az erkölcsökre. Felügyel a tűzrendészetre. Háborús időkben a tizedalja férfinépét ő állítja ki a falakra őrzésre. Szervezi a közmunkát. Békebíró a lakosok közötti kisebb-nagyobb vitás ügyekben. Ha szükséges, bírságol is. A városi tanács büntette is azt, aki panaszos ügyét a tizedes, az utcakapitány megkerülésével a városházán kezdte bonyolítani. Az utcák tisztasága, hidak, pallók stb. karbantartása is a tizedes gondja volt. Kisebb kiadásaira önadóztatás révén pénzalapja volt. Ezt utcaszernek hívták, amit mindenki fizetett. A városi adó kivetése és beszedése is negyedenként, utcánként, a tizedesek segítségével történt. Ők ismerték legjobban a polgárok anyagi helyzetét. ... Ahány város, annyi megoldás a részletekben.

A lényeg azonban többé-kevésbé azonos, éspedig az, hogy:

utcánként, tízházanként tömörült a lakosság, és több utca, tized alkotott egy negyedet - vagy kapitányságot.

A tizedesek képviselték a város teljes közösségét, szemben a polgárok által választott, hatósági jogokat gyakorló tanáccsal. ....

A tizedekben minden megoldódott, ami a kölcsönös segítség révén lehetséges volt, a tizedes összehozta a szükséget a segítő szándékkal.

A tizedesi intézmény itt-ott még a XIX. század közepén is működött. A két világháború között újabb kísérletek történtek a tizedesi intézmény modernizált felélesztésére. Három ilyen kísérlet is volt, amelyeket csak a második világháború, vagy annak előszele sodort el.


Hogyan újíthatnánk fel ezt az ősi társadalomszervezési módot mai városainkban, falvainkban? Az alábbiakban felvázolok egy ilyen elképzelést:

Egy szomszédsági kör legalább 10 és legföljebb 100 háztartást fog össze. Földrajzi határait úgy kell meghúzni, hogy minden szomszédsági kör természetes közösséget alkosson, vagy ilyen közösség kialakulása számára jó feltételeket képezzen. Egy szomszédsági kör alakuló gyűlésen jön létre, ahol szomszédsági megbízottat is választanak.

Kívánatos, hogy az alakuló gyűléseket a terület szerint illetékes Szent Korona-sejt szervezze. Az alakuló gyűlésen a háztartások minden felnőtt tagjának egy, a gyerekeknek fél szavazatuk van. (A gyerekek szavazati jogát a háztartás felnőtt tagjai között osztják fel.)

A szomszédsági körök alapsejtjei a község közigazgatási-politikai szervezetének, és ha a faluban, falucsoportban (kistájon) megalakul egy a lakosság zömét magában foglaló, Területi Önellátási Rendszer létrehozatalát célzó általános társulás (nevezzük kistáj-társulásnak), egyben ennek is alapsejtjei lehetnek ugyanezek a szomszédsági körök.



Akkor lehet számítani arra, hogy a szomszédsági körök közösséggé fejlődnek, ha részint a települési önkormányzattól, részint a kistáj-társulástól olyan közösen ellátandó feladatokat kapnak, amelyek számukra fontosak. És akkor fognak gondos mérlegeléssel hiteles szomszédsági megbízottat (tizedest) választani, ha fontos számukra, hogy a megbízott jól szervezze együttműködésüket és jól képviselje érdekeiket.



A szomszédsági megbízott (tizedes) mind a települési önkormányzat, mind a kistáj-társulás feladatkörében föl-le irányú közvetítőként működik, és egyben a szomszédság érdekvédelmi képviselője.

Számára mindkét szervezet külön-külön a mindenkori minimálbérnek megfelelő havi díjazást ad. A megbízott ebből fedezi adminisztrációs költségeit is.

A szomszédsági megbízottnak a kistáj-társulás (Gazdasági Társulás) olyan kiképzést és folyamatos tájékoztatást nyújt, hogy a társulási pénzügyek, a tagok jogai és kötelezettségei, a társulás területén megnyíló munkalehetőségek, igénybe vehető szolgáltatások stb. tekintetében tanácsadója, és az ügyintézésben segítője lehessen a szomszédságban lakóknak.

Értelemszerűen hasonló kiképzést és tájékoztatást kap a megbízott a területileg illetékes önkormányzati képviselőtől is. Így önkormányzati ügyekben is tanácsadója és segítője a szomszédságnak. A megbízott a szomszédságot érintő közös akcióknak (csatornázás, játszótér, stb.) is kezdeményezője és szervezője.

Az előzőekben körülírt funkciókon és együttműködésen nevelődve a közösségek és megbízottaik alkalmassá válnak arra, hogy a társulási és önkormányzati választásokra maguk dolgozzák ki azokat a helyi politikai feladatokat, amelyek teljesítését a megválasztandó önkormányzattól ill. szövetkezeti vezetőségtől elvárják, tehát a helyi választási programot.

Ennek alapján a társulási ill. önkormányzati képviselőkkel szerződést kötnek (becsület szerződés), amelyben e képviselők a programban rögzített feladatokat felvállalják, mégpedig azzal a szankcióval, hogy ha nem a vállalt módon kezdeményeznek és szavaznak, akkor választóik visszahívhatják őket.

Kirajzolódik a kép: Választások (önkormányzati és országgyűlési) közeledtével egy községi választókerület szomszédsági köreiben megbeszélik a problémákat és a teendőket. Megbeszélik azt is, hogy ki lenne az, akit e feladatokkal kép­viselőként meg kellene bízni. Vajon azt, aki eddig a körzet képviselője volt, vagy valaki mást. A körzet szomszédsági megbízottai összeülnek, és egyeztetik, összegezik a problémákat, a teendőket és a személyi javaslatokat. Kialakul egy közös vagy többségi álláspont. Közösen felkérik a kiválasztott jelöltet. (Az sem baj, ha a szomszédsági körök e téren két vagy három táborra szakadnak. Ekkor az egyik tábor Istvánt, a másik Sándort, a harmadik Jánost kéri fel, és majd a szavazás dönt. A megbízattak és a felkért jelölt(ek) közösen megfogalmazzák a választási szerződést, aláírják és elhelyezik egy közjegyzőnél. ...

Értelemszerűen hasonló folyamat játszódhat le a megyei és az országos választások keretében is.

Így jön létre egy olyan helyzet, ahol egy körzet szomszédsági megbízottai együtt tanácskoznak a körzet (megválasztandó vagy már megválasztott) önkormányzati képviselőjével.

Vagy másképpen fogalmazva:

Intézményes alapon létrejön egy olyan kétoldalú testület, amely egyidejűleg képviseli az igazgatás és a lakosság érdekeit.

Kialakul a társadalmi kontroll az önkormányzat munkája felett.
rajkojoe   2010.01.06 12:07
script-ek, object-ek?

Hiába is raknánk bele mert nem működnének, legalábbis a fórumokba, csak fölöslegesen van bent a szabályzatban.
Előzmény
rajkojoe   2010.01.06 11:53
Akit érdekel az aba világán megnézheti :))
Előzmény
rajkojoe   2010.01.06 11:51
Csak halkan kérdezem meg aztán hogyan lehet itt beszélgetni, informálni az embereket???
Így lehet?? ez nem link arobotok nem találják meg :))
hátétépékettőspontszlesszleshárefponthuszlesixszszlesbénégycéjé
Előzmény
rajkojoe   2010.01.06 07:45
A magisztrátushoz hasonló Tizedesi rendszer...

(Link törölve)
"Tilos a hozzászólásba script-ek, object-ek és a webcímek elhelyezése!"
Felhasználónév:
Jelszó:




Ön a 122979. látogatónk!


Impresszum   |   Kapcsolat